1. AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSAI
1.1.
Elektronikus
levelezés
Az Internet
elektronikus leveleit e-mail - az angol ”electronic
mail” kifejezésből - elnevezéssel szokás illetni. Az
e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton,
a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai
közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a
világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc
múlva olvashatja a levelet.
Levelezőprogram
A levelezést
két fő szolgáltatás irányítja, a POP (Post Office
Protocol) a fogadó oldala, míg az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) a feladó
oldala leveleinknek. Ha egy POP szervert adunk meg a
levelező szoftverünknek, akkor azt a helyet definiáljuk, ahonnan az
úgynevezett kliensünk le fogja tölteni az ott várakozó leveleinket. Ez úgy
működik mint egy postahivatal, ahol az ügyfelek
postafiókokat bérelnek. Az SMTP-t úgy képzelhetjük el,
mint az utcai postaládákat. Ide bárki bedobhatja az
elküldendő leveleit, bárhová legyen is az címezve. Az SMTP szerver
megkeresi az adott domain névhez tartozó postát és
bedobja a megfelelő postafiókba.
Az elektronikus
levelezésnek számos előnye van a hagyományos levelezéssel szemben:
·
az e-mail igen gyors,
a levelek napok helyett percek vagy másodpercek alatt megérkeznek a címzetthez
·
teljesen ingyenes (a
már Internet hozzáféréssel rendelkezők számára)
·
az e-mail sokkal nehezebben veszik el mint a hagyományos
levél, hiszen a hálózaton megfelelő biztonsági rendszer működik. A
rosszul megcímzett levelek visszaérkeznek a feladóhoz, és a megfelelő
módosítás után újraküldhetők
·
a szöveges üzenetek mellett számítógépes állományokat is
továbbítani lehet, így képet, hangot, mozgóképet, programokat is.
Az e-mail-nek a
telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a
világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az
üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon
annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem
csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az
e-mail az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban
levelezésre használják a hálózatot.
Az ismerőseinkkel
való kapcsolattartás mellett az e-mail számtalan egyéb dologra is használható. Ezen keresztül kérhetünk segítséget, tanácsot, információt, szakmai
párbeszédeket folytathatunk, vitatkozhatunk bármilyen témáról, új
ismerősökre tehetünk szert. A magánlevelezés mellett
előfizethetünk az ún. elektronikus
újságokra, melyek friss példányait e-mailen fogjuk kapni; részt vehetünk
levelezőcsoportokban, amelyekben a küldött leveleket
Az e-mail
lényegét tekintve olyan, mint a hagyományos levelezés: mindenki, akinek
Internet előfizetése van, saját e-mail címmel és elektronikus postafiókkal
rendelkezik. Az e-mail cím név@hol alakú. Itt a ”név” a már említett felhasználói név, a ”hol” pedig annak
a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. E sorok
írójának címe: cheesee@sksyu.net
1.2.
Telnet
A számítógép
hálózatok kialakulásának jelentős ösztönzője volt az
az igény, hogy saját számítógépünkről távoli gépeket ugyanúgy elérhessünk,
mintha annak egyik terminálja előtt ülnénk (terminálnak azt a számítógépet
nevezzük, amelyről a felhasználó bejelentkezik a szerverre). Ebben
kifejeződött a távoli gépen nyújtott szolgáltatás, vagy erőforrás
megosztásának szándéka is. Ez a törekvés már az
Internet bölcsője, az ARPAnet legfőbb célkitűzései között
szerepelt.
Az
Interneten a távoli bejelentkezésre a Telnet program szolgál, amely egyben annak
az alkalmazási protokollnak a neve is, amely a helyi és a távoli gép közötti
párbeszédet meghatározza.
A Telnet program
A párbeszéd az Interneten megszokott kliens/szerver modell alapján
történik. A rendszer szerver komponense a távoli
számítógépben várja és kiszolgálja a kliens programoktól hozzá beérkező
igényeket.
A kliens program kezdeményezi a szerverrel a kapcsolat
létrehozását, közvetít a szerver által feltételezett terminál és a felhasználó
számítógépe között. Mivel a kliens és
a szerver programok azonos, a protokollban meghatározott ”nyelven”
beszélnek, megértik egymást akkor is, ha különböző operációs rendszerre
épültek. A kliensek az adott operációs rendszerben
megszokott felhasználói felületet biztosítják, ennek megfelelően elég
különbözőek lehetnek.
1.3.
Adatállományok
átvitele
Az FTP (File
Transfer Protocol) az Internet egyik leggyakrabban
használt eszköze, amely az ARPAnet kifejlesztésének egyik meghatározó célja
volt. Használatával lehetővé vált adatállományok mozgatása egyik
számítógépből a másikba, függetlenül a gép típusától, a távolságtól vagy az adattárolás módjától.
Az ARPAnet
elsősorban kutatási adatok cseréjére törekedett, ám az
Internet egyre népszerűbbé válásával az FTP a programok, szövegek, képek,
hangok, tehát a legtágabb értelemben vett információ letöltésének módja lett
napjainkban. Ez a felhasználás azt is feltételezi,
hogy olyan számítógépen tárolt adatokat is el lehet érni, amelyhez egyébként
nincs hozzáférési jogosultságunk.
Az FTP, éppúgy
mint a korábban ismertetett Telnet, kliens/szerver alapú, tehát amikor az FTP
programot indítjuk, a kliens programmal kerülünk kapcsolatba. Azt a számítógépet amelyiken az FTP-t elindítottuk helyi
gépnek, a másik gépet, amire bejelentkezünk távoli gépnek hívják. A helyi gép
lehet az előttünk álló gép, vagy akár egy másik
távolban lévő gép, amire például korábban Telnettel bejelentkeztünk.
FTP kliens program
A kliens
értelmezi a parancsot, megmondja a távoli gépen lévő szervernek, hogy mit
kell tennie, a kapott választ megjeleníti, majd továbbítja vagy fogadja a
fájlokat a helyi számítógépen. A szerver fogadja a kliens utasításait,
állományokat létesít a távoli gépen vagy kiolvassa és küldi az
igényelt fájlokat. A kliens tehát a helyi, a szerver a távoli
gép fájlkezelő rendszerével áll kapcsolatban, e két operációs rendszer
általában nem azonos.
1.4.
World Wide Web
A WWW
(röviden Web), az elektronikus levelezés után, az
Internet-hálózat legfontosabb alkalmazása. Legfőbb
jellemzője, hogy címláncokon keresztül, többmédiumos adatkezelés mellett, egyszerű
'egérkattintással' világkörüli ugrásokat tesz lehetővé, tetszőleges információs
pontokra, honlapokra, Web-tanyákra. A Világháló
legfontosabb hírszerző-, olvasó- programjai a böngészők és a keresők. Míg
régebben az elektronikus levelezés, az irodai alkalmazásokon
kívül csak vegetáltak, a Web megjelenése ugrásszerűen megváltoztatta az
adatkommunikáció fejlődésének az irányát: ma több, eredetileg nem a Webre
tervezett Internet- alkalmazás elérhető a Web-en keresztül is, és nincs
kizárva, hogy az elektronikus levelezés is egy idő után teljesen a Web-változatokra
fog áttérni.
1992-re
nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára, hogy az
Internet elterjedése töretlen folyamatként zajlik le az egész Földön. Ez
természetesen azzal jár, hogy az Internet felhasználói
nem csupán szakmai körökből kerülnek ki, hanem a tényleges hálózati
felhasználók száma a számítógépet használók körével válik azonossá. Az Internet
szolgáltatásai azonban nehezen használhatók és nem túl csábítóak az emberek számára. Ennek a problémának a legsikeresebb
megoldása a World Wide Web, az egész világot behálózó
információ-kezelő rendszer. A WWW tette az
Internetet médiává azáltal, hogy multimédia információkat is magába integrált. Kedvünkre válogathatunk könyvesboltokból, nézegethetjük a leghíresebb
festményeket vagy elolvashatjuk a legfrissebb híreket. A World Wide Web az Internet legnagyobb problémáját oldotta meg azzal, hogy
mindenkihez képes eljuttatni ezeket az információkat.
A legismertebb Web böngésző (Internet Explorer)
A Web a
grafikus lehetőségeket legjobban kihasználó Internet szolgáltatás, amely
népszerűségét látványos megjelenésén túl
1.4.1.
A Web születése
A Web nem
olyan régen, 1989 márciusában született meg.
Megalkotója Tim Berners-Lee, aki a genfi székhelyű Európai
Részecskegyorsító Intézetben (CERN) dolgozott, információkat akart megosztani a
kutatásban résztvevő, földrajzilag egymástól távoli kutatók között. A számítógépes kommunikáció a hypertext technológia alkalmazására
épült, amely lehetővé tette számukra, hogy számítógépes hálózaton
keresztül dokumentumokat kapcsolhassanak össze. Ez a
technológia nem ismeretlen annak, aki a Windows helpjével már találkozott.
A szövegben valamilyen jelzéssel (aláhúzás, eltérő szín)
megkülönböztetett dokumentumok mögött újabb szövegrészek tűnnek fel, ha
egérrel rákattintunk.
A CERN támogatta a Web létrehozását és világméretűvé
bővítette. Első nyilvános
használatára 1992 januárjában került sor, amikor a kutatók a CERN Web helyén
férhettek hozzá az adatokhoz. Berners-Lee Web-terve
egy vagy több gépen, a Web szervereken tárolta az
adatokat. A kutatók egy különleges program, a böngésző segítségével
jelenítették meg az adatokat. Az
Internet mai használói rákapcsolódnak egy Web kiszolgálóra, és lekérik a
szükséges dokumentumokat. A kérésre válaszolva a kiszolgálók
”szolgáltatják” a felhasználónak a kért dokumentumokat, akik azokat egy
böngésző program segítségével nézik meg. Egyetlen kiszolgáló
egyidejűleg több felhasználói kérésnek is eleget tud tenni.
1993 áprilisában, másfél évvel a Web bevezetés után
összesen 60 Web szervert tartottak nyilván. Az azóta eltelt évek során
drámai ütemben fejlődött a Web, és teljesen új külalakot öltött. A jelenlegi kiszolgálók számát több millióra becsülik.
1.5.
Beszélgetés az Interneten
Az interneten
valós idejű beszélgetéseket is folytathatunk. Ez több féle képpen valósítható
meg.
1.5.1.
IRC (
Internet Relay Chat )
A
legelterjedtebb komunikáció az Interneten."Élő"
nemzetközi csevegés billentyűzeten és képernyőn keresztül. Az ismerkedés korában lévő fiataloknál rendkívül népszerű és
ellentétben pl. az amatőr rádiózással, az Internet-csevegést leányok is
kedvelik. Kliens-szerver modellen alapszik, azaz kell egy kliens program a
rendszerünkön, ami valamely szerverrel együttműködve képes a távol
lévő embereket interaktívan összekötni.Itt tetszőleges számú felhasználó
tud egymással kommunikálni. A legismertebb kliens program Windows rendszeren a
mIRC program.
A mIRC program
1.5.2.
ICQ (
I Seek You )
Az izraeli
Mirabilis által kifejlesztett újszerű csevegés az Interneten. Feltétele a
feliratkozás, mely nyomán
ICQ