1.  AZ INTERNET SZOLGÁLTATÁSAI

1.1.                  Elektronikus levelezés

Az Internet elektronikus leveleit e-mail - az angol ”electronic mail” kifejezésből - elnevezéssel szokás illetni. Az e-mail valójában a felhasználók személyes kommunikációs csatornája a hálózaton, a legrégibb, legalapvetőbb lehetőség az Internet szolgáltatásai közül. Levelezőprogramokkal üzenetek küldhetők a világ más tájaira vagy akár a szomszéd szobába, ahol a címzett néhány másodperc múlva olvashatja a levelet.


Levelezőprogram

A levelezést két szolgáltatás irányítja, a POP (Post Office Protocol) a fogadó oldala, míg az SMTP (Simple Mail Transfer Protocol) a feladó oldala leveleinknek. Ha egy POP szervert adunk meg a levelező szoftverünknek, akkor azt a helyet definiáljuk, ahonnan az úgynevezett kliensünk le fogja tölteni az ott várakozó leveleinket. Ez úgy működik mint egy postahivatal, ahol az ügyfelek postafiókokat bérelnek. Az SMTP-t úgy képzelhetjük el, mint az utcai postaládákat. Ide bárki bedobhatja az elküldendő leveleit, bárhová legyen is az címezve. Az SMTP szerver megkeresi az adott domain névhez tartozó postát és bedobja a megfelelő postafiókba.

Az elektronikus levelezésnek számos előnye van a hagyományos levelezéssel szemben:

·        az e-mail igen gyors, a levelek napok helyett percek vagy másodpercek alatt megérkeznek a címzetthez

·        teljesen ingyenes (a már Internet hozzáféréssel rendelkezők számára)

·        az e-mail sokkal nehezebben veszik el mint a hagyományos levél, hiszen a hálózaton megfelelő biztonsági rendszer működik. A rosszul megcímzett levelek visszaérkeznek a feladóhoz, és a megfelelő módosítás után újraküldhetők

·        a szöveges üzenetek mellett számítógépes állományokat is továbbítani lehet, így képet, hangot, mozgóképet, programokat is.

Az e-mail-nek a telefonhoz is képest is jelentős előnyei vannak: azon kívül, hogy a világ másik végén levő ismerősünkkel is ingyen beszélhetünk, az üzeneteket akkor írhatjuk és olvashatjuk, amikor éppen ráérünk, a válaszon annyit gondolkozhatunk, amennyit akarunk, nem kell egymás után szaladgálni. Nem csoda, hogy a legtöbb embernek (legalábbis kezdetben) az e-mail az Internet legnagyobb csábítása, és ma is sokan elsősorban levelezésre használják a hálózatot.

Az ismerőseinkkel való kapcsolattartás mellett az e-mail számtalan egyéb dologra is használható. Ezen keresztül kérhetünk segítséget, tanácsot, információt, szakmai párbeszédeket folytathatunk, vitatkozhatunk bármilyen témáról, új ismerősökre tehetünk szert. A magánlevelezés mellett előfizethetünk az ún. elektronikus újságokra, melyek friss példányait e-mailen fogjuk kapni; részt vehetünk levelezőcsoportokban, amelyekben a küldött leveleket minden résztvevő megkapja.

Az e-mail lényegét tekintve olyan, mint a hagyományos levelezés: mindenki, akinek Internet előfizetése van, saját e-mail címmel és elektronikus postafiókkal rendelkezik. Az e-mail cím név@hol alakú. Itt a ”név” a már említett felhasználói név, a ”hol” pedig annak a számítógépnek az Internet-azonosítója, amelyre az üzenetet küldjük. E sorok írójának címe: cheesee@sksyu.net

1.2.                  Telnet

A számítógép hálózatok kialakulásának jelentős ösztönzője volt az az igény, hogy saját számítógépünkről távoli gépeket ugyanúgy elérhessünk, mintha annak egyik terminálja előtt ülnénk (terminálnak azt a számítógépet nevezzük, amelyről a felhasználó bejelentkezik a szerverre). Ebben kifejeződött a távoli gépen nyújtott szolgáltatás, vagy erőforrás megosztásának szándéka is. Ez a törekvés már az Internet bölcsője, az ARPAnet legfőbb célkitűzései között szerepelt.

Az Interneten a távoli bejelentkezésre a Telnet program szolgál, amely egyben annak az alkalmazási protokollnak a neve is, amely a helyi és a távoli gép közötti párbeszédet meghatározza.


A Telnet program

A párbeszéd az Interneten megszokott kliens/szerver modell alapján történik. A rendszer szerver komponense a távoli számítógépben várja és kiszolgálja a kliens programoktól hozzá beérkező igényeket.

A kliens program kezdeményezi a szerverrel a kapcsolat létrehozását, közvetít a szerver által feltételezett terminál és a felhasználó számítógépe között. Mivel a kliens és a szerver programok azonos, a protokollban meghatározott ”nyelven” beszélnek, megértik egymást akkor is, ha különböző operációs rendszerre épültek. A kliensek az adott operációs rendszerben megszokott felhasználói felületet biztosítják, ennek megfelelően elég különbözőek lehetnek.

1.3.                  Adatállományok átvitele

Az FTP (File Transfer Protocol) az Internet egyik leggyakrabban használt eszköze, amely az ARPAnet kifejlesztésének egyik meghatározó célja volt. Használatával lehetővé vált adatállományok mozgatása egyik számítógépből a másikba, függetlenül a gép típusától, a távolságtól vagy az adattárolás módjától.

Az ARPAnet elsősorban kutatási adatok cseréjére törekedett, ám az Internet egyre népszerűbbé válásával az FTP a programok, szövegek, képek, hangok, tehát a legtágabb értelemben vett információ letöltésének módja lett napjainkban. Ez a felhasználás azt is feltételezi, hogy olyan számítógépen tárolt adatokat is el lehet érni, amelyhez egyébként nincs hozzáférési jogosultságunk.

Az FTP, éppúgy mint a korábban ismertetett Telnet, kliens/szerver alapú, tehát amikor az FTP programot indítjuk, a kliens programmal kerülünk kapcsolatba. Azt a számítógépet amelyiken az FTP-t elindítottuk helyi gépnek, a másik gépet, amire bejelentkezünk távoli gépnek hívják. A helyi gép lehet az előttünk álló gép, vagy akár egy másik távolban lévő gép, amire például korábban Telnettel bejelentkeztünk.


FTP kliens program

A kliens értelmezi a parancsot, megmondja a távoli gépen lévő szervernek, hogy mit kell tennie, a kapott választ megjeleníti, majd továbbítja vagy fogadja a fájlokat a helyi számítógépen. A szerver fogadja a kliens utasításait, állományokat létesít a távoli gépen vagy kiolvassa és küldi az igényelt fájlokat. A kliens tehát a helyi, a szerver a távoli gép fájlkezelő rendszerével áll kapcsolatban, e két operációs rendszer általában nem azonos.

1.4.                  World Wide Web

A WWW (röviden Web), az elektronikus levelezés után, az Internet-hálózat legfontosabb alkalmazása. Legfőbb jellemzője, hogy címláncokon keresztül, többmédiumos adatkezelés mellett, egyszerű 'egérkattintással' világkörüli ugrásokat tesz lehetővé, tetszőleges információs pontokra, honlapokra, Web-tanyákra. A Világháló legfontosabb hírszerző-, olvasó- programjai a böngészők és a keresők. Míg régebben az elektronikus levelezés, az irodai alkalmazásokon kívül csak vegetáltak, a Web megjelenése ugrásszerűen megváltoztatta az adatkommunikáció fejlődésének az irányát: ma több, eredetileg nem a Webre tervezett Internet- alkalmazás elérhető a Web-en keresztül is, és nincs kizárva, hogy az elektronikus levelezés is egy idő után teljesen a Web-változatokra fog áttérni.

1992-re nyilvánvalóvá vált a szakemberek számára, hogy az Internet elterjedése töretlen folyamatként zajlik le az egész Földön. Ez természetesen azzal jár, hogy az Internet felhasználói nem csupán szakmai körökből kerülnek ki, hanem a tényleges hálózati felhasználók száma a számítógépet használók körével válik azonossá. Az Internet szolgáltatásai azonban nehezen használhatók és nem túl csábítóak az emberek számára. Ennek a problémának a legsikeresebb megoldása a World Wide Web, az egész világot behálózó információ-kezelő rendszer. A WWW tette az Internetet médiává azáltal, hogy multimédia információkat is magába integrált. Kedvünkre válogathatunk könyvesboltokból, nézegethetjük a leghíresebb festményeket vagy elolvashatjuk a legfrissebb híreket. A World Wide Web az Internet legnagyobb problémáját oldotta meg azzal, hogy mindenkihez képes eljuttatni ezeket az információkat.


A legismertebb Web böngésző (Internet Explorer)

A Web a grafikus lehetőségeket legjobban kihasználó Internet szolgáltatás, amely népszerűségét látványos megjelenésén túl minden eddigi szolgáltatástípust integráló képességének köszönheti. A Web egymással kapcsolatban álló dokumentumok millióinak gyűjteménye, melyeket a világ legkülönbözőbb helyein lévő számítógépek tárolnak.

1.4.1.              A Web születése

A Web nem olyan régen, 1989 márciusában született meg. Megalkotója Tim Berners-Lee, aki a genfi székhelyű Európai Részecskegyorsító Intézetben (CERN) dolgozott, információkat akart megosztani a kutatásban résztvevő, földrajzilag egymástól távoli kutatók között. A számítógépes kommunikáció a hypertext technológia alkalmazására épült, amely lehetővé tette számukra, hogy számítógépes hálózaton keresztül dokumentumokat kapcsolhassanak össze. Ez a technológia nem ismeretlen annak, aki a Windows helpjével már találkozott. A szövegben valamilyen jelzéssel (aláhúzás, eltérő szín) megkülönböztetett dokumentumok mögött újabb szövegrészek tűnnek fel, ha egérrel rákattintunk.

A CERN támogatta a Web létrehozását és világméretűvé bővítette. Első nyilvános használatára 1992 januárjában került sor, amikor a kutatók a CERN Web helyén férhettek hozzá az adatokhoz. Berners-Lee Web-terve egy vagy több gépen, a Web szervereken tárolta az adatokat. A kutatók egy különleges program, a böngésző segítségével jelenítették meg az adatokat. Az Internet mai használói rákapcsolódnak egy Web kiszolgálóra, és lekérik a szükséges dokumentumokat. A kérésre válaszolva a kiszolgálók ”szolgáltatják” a felhasználónak a kért dokumentumokat, akik azokat egy böngésző program segítségével nézik meg. Egyetlen kiszolgáló egyidejűleg több felhasználói kérésnek is eleget tud tenni.

1993 áprilisában, másfél évvel a Web bevezetés után összesen 60 Web szervert tartottak nyilván. Az azóta eltelt évek során drámai ütemben fejlődött a Web, és teljesen új külalakot öltött. A jelenlegi kiszolgálók számát több millióra becsülik.

1.5.                  Beszélgetés az Interneten

Az interneten valós idejű beszélgetéseket is folytathatunk. Ez több féle képpen valósítható meg.

1.5.1.              IRC ( Internet Relay Chat )

A legelterjedtebb komunikáció az Interneten."Élő" nemzetközi csevegés  billentyűzeten és képernyőn keresztül. Az ismerkedés korában lévő fiataloknál rendkívül népszerű és ellentétben pl. az amatőr rádiózással, az Internet-csevegést leányok is kedvelik. Kliens-szerver modellen alapszik, azaz kell egy kliens program a rendszerünkön, ami valamely szerverrel együttműködve képes a távol lévő embereket interaktívan összekötni.Itt tetszőleges számú felhasználó tud egymással kommunikálni. A legismertebb kliens program Windows rendszeren a mIRC program.


A mIRC program

1.5.2.              ICQ ( I Seek You )

Az izraeli Mirabilis által kifejlesztett újszerű csevegés az Interneten. Feltétele a feliratkozás, mely nyomán minden résztvevő egy un. UIN (Universal Internet Number) Univerzális Internet Számot kap. A csevegők egy külön kliens-szoftver segítségével, egy speciális szerveren illetve hálózaton keresztül kommunikálnak egymással. A rendszer egyik jellegzetessége, hogy a számítógép bekapcsolása percétől megtudható, hogy kik vannak ugyanabb az időpontban a Hálózaton és nyomban kapcsolatot lehet velük felvenni: csevegés, levélküldés, állományok küldése, játék, stb. céljából. A rendszer másik tulajdonsága, hogy a 'háttérben' fut, tehát egyidejűleg böngészhetünk is a világhálón. A négy fiatal izraeli szakember, akik az ICQ-rendszert kidolgozták, fél év alatt (97/okt) már 4 millió jelentkezőt könyvelhettek el. A siker nyomán megindúlt a klónozás: ICHAT, INSTANT MESSENGER, stb.; 1998-ban az AOL megvásárolta a Mirabilis-t, hogy az ICQ-csevegést beépíthesse szolgáltatásaiba.


ICQ